Mi az az ételintolerancia?

Az ételintolerancia hátterében bélműködési problémák állnak. A nem megfelelő emésztés, a bélfal áteresztőképességének fokozódása, illetve a megváltozott bélmozgás vezet a tünetekhez. Ezeknek kiváltója az, hogy a táplálékot lebontó enzimek mennyisége csökkent, vagy éppen teljesen hiányoznak a szervezetből. Így az elfogyasztott tápanyagokat a szervezet nem képes megemészteni, és az étkezés után több órával jelentkeznek az ételintolerancia első tünetei.

Az ételintolerancia tünetei

Az ételintolerancia tünetei változatosak, egyénfüggők, és az étel elfogyasztását követő néhány órával jelentkeznek. Leggyakrabban puffadás, hasmenés jellemzi, de a szénanátha, krónikus fáradtság, fejfájás, ízületi fájdalom se ritka. Az ételintolerancia miatt jelentkezhetnek bőrproblémák, például pattanás, akné, vagy ekcéma.

Az egyik legismertebb ételintolerancia a laktózra irányul. Ezt a tejcukrot bontó enzimnek hiánya vagy elégtelen működése okozza, ami miatt a vékonybélben a tejcukor nem képes egyszerű cukrokká bomlani, ezáltal megváltozik a vastagbél bakteriális flórája. Ez erjedést okoz, gázképződéssel és puffadással, hasi fájdalommal jár. A laktózra irányuló ételintolerancia genetikai teszttel vizsgálható, melynek során a szájnyálkahártyáról vesznek mintát. Ennek segítségével kimutatható, hogy genetikailag fennáll-e a laktózérzékenység, vagy esetleg a későbbiekben megjelenhet-e.

Egy másik ételintolerancia a hisztaminnal kapcsolatos. A hisztamint nagyobb részben szervezetünk termeli, de élelmiszerek által is bevihetjük,  például a feldolgozott, füstölt húsok, az érett sajtok, a savanyúságok, vagy éppen egyes borok fogyasztásával. A hisztamin káros felszaporodását, ezáltal a kiváltott ételintolerancia elkerülését gyógyszerek segíthetik elő, például izomlazítók, vérnyomáscsökkentők, fájdalomcsillapítók, vagy antibiotikumok. Ezek segítik továbbá a hisztamin lebontásáért felelős a deamino-oxidáz enzim működését is, mert ennek hiánya vagy csökkent működése a hisztamin felszaporodását eredményezi a szervezetben, így allergiaszerű tünetek jelentkezhetnek. A hisztaminra irányuló ételintolerancia-teszt során ennek az enzimnek a koncentrációját mérik.

Az ételintolerancia kezelése

A kellemetlen tünetek miatt az ételintolerancia gyanúja esetén specifikus laborvizsgálat javasolt. Ez egyrészt terheléses, másrészt vérvizsgálatból áll. Például a laktózra irányuló ételintolerancia esetén laktóztartalmú terméket kell fogyasztania az alanynak, majd két órán át kilégzési méréseket végeznek. Ugyanis a laktázenzim hiányában a bélbaktériumok emésztik meg a laktózt, és az ennek során keletkező szén-dioxid így kimutatható. Az immunmodulált ételintolerancia vizsgálata során pedig a vérben lévő IgG szintet nézik. Az ételintolerancia vizsgálatok a tünetek kiváltásán alapulnak, így gyakran okozhatnak hasonló rosszullétet, mint otthoni fogyasztás során.

A kezelése nem bonyolult, valójában az ételintolerancia ellen a leghatékonyabban a tüneteket kiváltó ételek kerülésével lehet fellépni. Persze ha már jelentkeztek a tünetek, azokat a súlyosságtól függően kezelni kell, például a hasi fájdalmakat gyógyszerrel, az ekcémát krémekkel.

Az ételintolerancia és az ételallergia

Az ételintolerancia nem keverendő össze az ételallergiával. Utóbbi esetén a háttérben az immunrendszer áll, viszont az ételintolerancia tüneteit az emésztőrendszer váltja ki. Az ételintolerancia jóval gyakoribb az ételallergiánál, és utóbbi veszélyesebb is: súlyos esetben halált okozó allergiás reakció is felléphet.

A tünetekben is van különbség. Az ételintolerancia emésztőrendszeri, ritkán bőrön látható tüneteket okoz, míg az ételallergia légzőszervi, emésztőrendszeri reakciókat vált ki. Az okozóik is mások: az ételintoleranciát főleg laktóz, glutén, kukorica, tojás és cukor váltják ki, az ételallergiát tej, tojás, halak és a (földi)mogyoró okozzák.

Tény az is, hogy ételallergiánál a szervezetből azonnali reakciót vált ki az allergén, míg ételintoleranciánál a tünetek jóval lassabban jelentkeznek. Valamint ételintolerancia esetén a tünetek az elfogyasztott étel mennyiségétől függnek, az ételallergiánál (ahogy a többi allergia esetén is) a mennyiség mindegy.

Mindkét esetben gasztroenterológiai szakrendelés során állapítják meg a betegséget. Fontos, hogy magunkat sose diagnosztizáljuk, hiszen puffadást, ekcémát, vagy nehéz légzést nem csak az ételintolerancia vagy ételallergia okozhatnak. A panaszok alapján ételintolerancia laborvizsgálat vagy nutritív allergiavizsgálat szükséges, amelyekből megállapítható, hogy ételintolerancia vagy allergia áll fenn, és mi okozza. Ezután az intoleráns vagy allergén anyagok bevitelének kerülésével a tünetek megszüntethetők, gyógyszeres és egyéb kezelés csak a jelentkező tünetek esetén szükséges. Az étrend kialakításában mindkét betegségnél dietetikus segíthet.